A XLV. Super Bowlra készülve a héten minden nap bemutatunk egyet az elmúlt évtizedek legjobb döntői közül. Az NFL Films szakemberei szerint a lista 4. helyezettje a 20 éve, az épp zajló Öböl-háború miatt igen hazafias hangulatban rendezett huszonötödik Super Bowl volt. Az egyetlen, amelyik egy pont különbséggel dőlt el. Pedig könnyen lehetett volna kettő az az egy...csak épp a másik irányba.
A Bill Parcels vezetőedző által irányított New York Giants a labdatartásra épülő támadójátékának köszönhetően uralta a mérkőzést, Super Bowl rekordot jelentő 40 és fél percig birtokolták a labdát. Így az előzetesen esélyesebbnek tartott Buffalo Bills támadósora, amely az előző két playoff meccsén összesen 95 pontot értel alig-alig tudott pályára lépni, a második félidőben csupán kevesebb, mint 8(!) percig volt náluk a labda. Persze ehhez a Giants védelem remeklésére is szükség volt.
Az első negyedben csak egy-egy mezőnygól esett, azonban 3-3-as állásnál a második negyedben a Bills támadósora elkapta a fonalat, és az irányító Jim Kelly elsősorban Andre Reednek adott passzainak köszönhetően 4:27 alatt 80 yardot megtéve TD-t ért el.
Érdekesség, hogy ezt követően Super Bowlban (és amúgy is) ritkán látható módon safetyt is láthatott a közönség, melyet Bruce Smith a Bills védőfalembere mutatott be. 12-3 a Billsnek!
A Giants ekkor egy időre feladta az eltervezett lassú játékát, a félidő utolsó 3 percében 87 yardot haladtak az irányító Jeff Hostetler vezetésével, és így felzárkóztak 12-10-re.
A mérkőzés egyik kulcsdrive-ja volt a Giants első labdabirtoklása a nagyszünet után. 75 yardot ugyanis (akkor szintén rekord ) 9:29 alatt tettek meg úgy, hogy közben Hostetler megoldott egy 3. és 8 -at és egy 3. és 13-at is. A drive végén Ottis Anderson egy yardos TD-futásával 17-12-re átvette a vezetést a Giants.
Ezután azonban a Bills is fordított, amelyhez kellett az is, hogy előtte 4. és 2-n megállítsák a Giants-t a 35 yardos vonalon. Így viszonylag rövid pálya volt előttük amelyet 4 játékkal meg is tettek, köszönhetően elsősorban Thurman Thomas nagyszerű 31-yardos TD-futásának!
Az is lehet azonban, hogy a Buffalo jobban járt volna sok apró lépéssel, ugyanis így a védőegységük nem igazán tudta kifújni magát, mehettek vissza a pályára. A Giants pedig újra csak gyilkolta az órát, 7:32 alatt haladtak 74 yardot, azonban a végén csak egy mezőnygólt tudtak Matt Bahr révén szerezni, Bravúr, hogy a Bills a saját 3 yardján állította meg a menetelést. Az előny viszont újra náluk volt, 20-19!
Egy-egy puntot követően a Bills a saját 10 yardos vonaláról indulhatott, és már csak 2:16 volt hátra! Kelly egészen a Giants 29 yardos vonaláig vezette őket, 8 másodperc volt hátra és jöhetett a rúgó Scott Norwood egy reménybeli győztes 47-yardos mezőnygólhoz. Azonban a rúgás "wide right" lett, azaz jobbra mellé szállt, így Norwood nem a mennybe emelkedett a labdával, hanem a pokolba zuhant néhány pillanat alatt.
Így az NFC bajno New York Giants nyert a Super Bowlt, 5 idény alatt a másodikat. A mérkőzés legértékesebb játékosa az időfaló drive-okból oroszlánrészt vállaló futójátékos Ottis Anderson lett, aki 21 kísérletből 102 yardot tett meg.
Érdemes megemlíteni, hogy a korábban sziporkázó Bills támadóegységet ilyen kevés ponton tartó védelem koordinátora egy bizonyos Bill Bellichik volt, akinek a mérkőzésre készített Playbookja bekerült a Hírességek Csarnokának gyűjteményébe. A Gaints elkapóit pedig Tom Coughlin készítette fel. Ez a szezon nagy lökést adott mindkettejük karrierjének és mint tudjuk ők ketten egymással szemben is álltak egy későbbi Super Bowlon.
Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Facebook oldalunkhoz!
Összefoglaló:
És a klasszikus utolsó drive:
