Több szakíró, véleményvezér, köztük főszerkesztőnk is a Seattle csapatát jósolta a Wild Card hétvége egyik nagy meglepetéshozójának. Ebben több tényező is szerepet játszhatott, köztük a Saints nem túl acélos idei futójátéka (a meccsen Julius Jones erre rá tudott cáfolni), valamint a tény, hogy a Seattle a negatív mérleg ellenére csoportgyőztesként jutott a playoffba, ennek eredményeképpen otthon, a Qwest Field-en fogadhatták a regnáló bajnokot.
A mérkőzés első drive- ja során igencsak felerősödhettek azok a hangok, akik cseppnyi esélyt sem jósoltak a Seahawksnak: bár a drive végén csak egy field goal-ra futotta a Saints O erejéből, a mutaott játékból már lehetett sejteni, itt ma vagy egyoldalú meccset látunk, vagy a Seahawks tud valamit, csak még jól rejtegetik.
És itt jött egy nagy pofon a Seattle-nek: Matt Hasselback eladta a labdát (igaz, ehhez kellett egy nagy adag szerencse, ugyanis a laszti a WR kezéből pattant fel úgy, hogy a védő könnyűszerrel meg tudta szerezni), így az is kétségessé vált, egyáltalán maradt-e halovány esélye a Seattle-nek egy óriási verés elkerülésére. Maradt bizony, de még mennyi...
Bár az ezt követő drive-ot a Saints már TD-vel tudta befejezni (Evans 1yd catch), már lehetett látni, hogy a Seattle nem adja olcsón a bőrét. Ami ezután következett, arra nagyon kevesen számítottak.
Még az első negyed végén válaszolt a történelemíró csapat: egy 57 yardos drive végén Carlson elkapásával jött fel egy kicsit a Seahawks. A pihenő után kissé úgy tűnt, a csapatok az öltözőben maradtak: a már említett RB, Julius Jones egy nagy drive végén 5 yardos futásával bővítette a Saints előnyét 17-7-re. És itt következett az NFL történetének talán legnagyobb felemelkedése, illetve összezuhanása...
Két és fél perccel később Carlson újabb elkapásával már 17-14 volt az eredmény, amit egy field goal, illetve egy óriási, 45 yardos passz formált seattle-i előnnyé: 24-17.
Sean Paytonnak 2:38 állt rendelkézésére, hogy kitaláljon valamit. Drew Brees egy darabig derekasan vitte előre a Saints támadóit, ám másfél perccel a vége előtt valami mintha nem működött volna: ez a 77 yardos drive is csak egy field goal-ra volt elég. (24-20)
A harmadik negyedre valószínűleg mindkét gárda drukkerei nagyon sokáig fognak emlékezni. A bajnok szurkolói, mint a valaha volt legnagyobb Saints-összeomlásra, a "12. emberek" pedig az egyyik legnagyobb 15 percre a csapatuk történetében.
A Saints játékosain itt látszott igazán, hogy ezen az estén ők már csak epizódezerphez jutnak. Előbb egy iszonyat hosszú drive végén az év egyik nagy visszatérője, Mike Williams kapott egy 38 yardos expressz küldeményt a veterán Hasselbacktől, majd egy 39 yardos field goal hízlalta a Seahawks előnyét két TD-nyire (34-20).
A záró 15 perc elején már-már úgy tűnt, a Saints edzői kitaláltak valamit: előbb Julius Jones futotta meg második TD-jét az estén, majd az idén ezerszer elátkozott Garrett Hartley segített életben tartani a Szentek egyre vérmesebb reményeit, bár a különbség így csak 4 pont lett.
Ekkor azonban következett Marshawn Lynch, és szépen szólva is hülyét csinált a Saints védőiből: 67 yardos TD-futása alatt nyolc(!) missed tackle-t jegyezhettek fel a statisztikusok. Ez volt egyébként az este legnagyobb játéka.
Drew Breesnek annyi puskapora még maradt, hogy Devery Hendersont kiszolgálja egy 6 yardos TD-passzal, ám az ezt követő onside kicket a Seattle összeszedte.
Két héten belül tehát másodszor írt történelmet a Seattle Seahawks: előbb mint az első negatív mérleggel PO-ba jutott csapat, ma hajnalban pedig az első csapat, amely negatív mérleggel PO-meccset tudott nyerni. Folytatás jövő héten, a konferencia-elődöntőben.
